Ezt olvasom az egyik "egészségügyi kommunikációs és információs rendszer" rákos betegek által látogatott fórumán:

Teljesen jól vagyok!4-en mondták egymástól függettlenül hogy dagi mentes vagyok! Nem orvosok hanem természetgyógyászok, hiszek nekik!

Ilyenkor olyan düh fog el, hogy fel tudnék robbanni!

Mi ez? Játék emberek életével? Odamegyek valakihez aki rámnéz, vagy valamilyen humbug készüléket rámkapcsol, utána közli, hogy nincs rosszindulatú daganatom?

Ez egyszerűen felháborító!

Nagyon közeli rokonom orvos-természetgyógyász. Tudom, hogy mi mindennek kell megfelelni, ahhoz, hogy egy orvos-természetgyógyász ÁNTSZ engedélyt kapjon! Tudom azt is, hogy, akiről beszélek soha nem nyilatkozna "rák témá"-ban.

Mit lehetne csinálni az ilyen "gyógyítókkal", mikor a természetgyógyászok 90%-a ÁNTSZ engedély nélkül dolgozik?

Nem azt mondom, hogy az ÁNTSZ szuper szervezet, mert egyáltalán nem az. De miért ilyen vacak minden Abszurdisztánban, hogy a neten, újságokban, igazából tetszés szerint bárhol, hirdethetik magukat olyanok, akik a rák gyógyítását ígérik hirdetésükben? Hogy lehet az, hogy egy fórumon az ilyen káros - megkockáztatom: életveszélyes - baromságokat nem moderálják ki?

Ez nem demokrácia, ez anarchia! Demokráciában biztos lehetnék benne, hogy az, akinek a szolgáltatását igénybe veszem, szolgáltatási díját kifizetem, rendelkezik engedéllyel az adott szolgáltatásra, de legalább tagja, valami olyan szakmai szervezetnek, amelyiknél kifogást emelhetek, és tudnám, hogy a szervezet kényes annyira a hírnevére, hogy megtegye a megfelelő lépéseket.

Magyarisztánban egyértelmű az elv: aki hülye, haljon meg! (de télleg!)

Ezt a történetet kedves olvasónk, aki nem szeretné még a keresztnevét sem elárulni, küldte el nekem. Tépelődtem, hogy beletartozik-e a "zebra-körbe" és végül rra jutottam, hogy ha valakit nem  a betegségének megfelelően kezelnek, története nagyon is belefér ebbe a blogba.

 

Anyukámat kb 10 évvel ezelőtt műtötték jóindulatú (!!!) méh daganattal, aminek következményeként a méhét, petefészket eltávolították. Annak ellenére, hogy jóindulatú volt a daganat, azt mondta a szakmájában nagynevű Tanár úr, hogy muszáj neki sugarat kapni, hogy összehúzzák a hüvelycsonkot, és gyorsabban gyúgyuljon. Azt mondta, ha túléli az 5 évet, akkor meggyógyult, de azt senki nem mondta, hogy milyen szövődményekkel jár a sugarazás (amit persze később több orvos is megerősített - hogy nem is kellett volna, hogy kapjon!!!)

Mi, mint laikusok, nem tudtuk, hogy milyen következményei lehetnek a dolognak. És tessék, a sugarazásnak isszuk a levét a mai napig is.

Kezdődött azzal, hogy a sugárkezelés után kb 5 évig nem volt egyéb tünete „csak” emésztési gondok, amíg egy napon elöntötte a vér…jött mindenütt, elől-hátul. Az orvosok egyik orvostól a másikig küldték, még annál a neves Tanár úrnál is jártunk, aki a nőgyógyászati műtétet végezte (persze ő nem tudott mit tenni, nem talált semmit). Mindenféle „kellemes” vizsgálatot elvégeztek,  többek között a vastagbél tükrözést is. Végül a gasztroenterológus megállapította, hogy fekélyek vannak a bélben, és gyógyszereket írt fel.

Ez még hagyján, hogy az embernek gyógyszert kell szednie élete végéig, mert gyulladásban vannak a belek( később kiderült, hogy   a sugarazás következményeként), de amikor az orvos közli, hogy bélbaktériumokat találnak a hüvelyben, amit a hüvelycsonk és a bél között kialakult átjárás (sipoly) okozza…na az már nem mindegy!!!

Ezután nem tudtak egyebet tenni, minthogy azért hogy a hüvely csonk begyógyuljon a belet ki kellett vezetni a hasfalra (sztóma)

A műtét után rendszeresen jártunk vissza kontrollra, és minden rendben volt. Aztán rendszeresen húgyhólyag gyulladása volt, amit az orvos másfél évig antibiotikummal kezelt (2-3 havonta egy-két hétig kellett szedni), míg a végén besokalltunk, hogy semmit nem javul a gyógyszerek hatására, és urológushoz mentünk.

Hosszas vizsgálat (nőgyógyászati, vérvétel, tödő, röntgen,CT, és nem utolsó sorban 2-szer hólyagtükrözés) után közölték, hogy a gyulladást egy sipoly okozza, ami a húgyhólyag és a bél között alakult ki (persze ez is a sugarazás miatt) . 2 hét múlvára kaptunk időpontot, amikor is azt mondták, hogy befoltozzák a bélnek azt a részét, ami a hólyaghoz „nőtt”.

Amíg vártuk, hogy eljöjjön a műtét időpontja, anyunak volt egy életveszélyes bélelzáródása, (amit nem értek, hogy nem fedeztek fel a CT/röntgenen?!?!?) amivel SOS kórházba kellett vinni, és megműtötték a hólyag problémával együtt. Az orvos közölte, hogy a sugarazás eredményeként alakult ki ez is, mert a bélrendszere teljesen tönkrement, a bélrendszere olyan sérülést szenvedett, hogy hegesedik, és ki tudja, hogy még milyen szervhez fog odanőni?!?!

Most ott tartunk, hogy várjuk a felépülést, mind lelkileg, mind testileg, de azt a sok lelki megrázkódtatást, fájdalmat, nem lehet elfelejteni.

Kérdem én, ki a felelős mindezekért???? Ki a felelős egy olyan orvosi hibáért, ami miatt most szenvedünk?

Köszönöm!

Üdvözlettel:

Arra nem vállalkozom, hogy a beérkező leveleket szerkesszem, javítsam, de, ha valaki úgy érzi, szívesen írna, nosza rajta!

Ennek a blognak az olvasói megismerkedhetnek majd azzal a történettel, ami miatt a blogot indítottam, egyelőre csak néhány gondolat a mai napról.

Ma Anyák Napja van, és bár nekem épp hogy csak nőni kezdett a hajam a kemoterápia után, elmondhatatlanul örülök, hogy 2002-ben, amikor a gyerekem 50 napig volt az intenzív osztályon, úgy hogy az első időben altatták, sőt egy lyukas garast sem adtak volna az életéért, Ő visszajött félútról és így még mindig

ANYA LEHETEK!

köszönöm

Olvasom a Velveten az alábbi, hihetetlennek tűnő történetet, és azon merengek, hogy tényleg létezhet ilyesmi? Ha igen, akkor nem csak a szülészorvos "sara", hiszen egy nő azért nem a szüléskor kerül először nőgyógyászhoz. Sőt! Ennek a dolognak már korábban ki kellett volna derülnie, gyermekorvos vizsgálata...egyebek. Hát hogy van ez?

Életem legszebb karácsonyi ajándékát kaptuk a Férjemmel. Érdekes új dolgokat tudtam meg a testemről. Zavartalan volt a terhességem, a kiírt dátum előtt 1 héttel dec.24-én reggel kezdtem érezni a fájásokat.Négykor már 10 percesek voltak, elkezdtünk készülődni a kórházba. Este nyolc után vettek fel a szülőszobán, nagyon kedvesek voltak az orvosok, nővérek. Két ujjnyira voltam kitágulva,már ekkor kérdeztem, mikor kaphatok fájdalomcsillapítót. Közölték, hogy akkor, ha már 2 percenként érzem a fájást és eltart legalább 40 másodpercig. Hamar eljött ez az állapot, kezdett nagyon-nagyon fájdalmas lenni. Minden elismerésem azoknak, akik fájdalomcsillapító nélkül csinálják végig az egészet. A fájdalomcsillapítót csak a beöntés után kaphattam meg. Ez is kellemes volt, görcsök között üríteni.

Ezután kezdődtek velem az érdekes dolgok. Jött az orvos megnézni, hogy tágultam-e tovább. Ekkor már 3 ujjnyira voltam nyitva. A doki matatás közben észrevette, hogy nekem kettő méhem van. Hívott egy másik dokit is, ő is megtapogatta, sőt, mondta, hogy két hüvelynyílásom is van. Állítólag ritka, hogy mind a két méh teljesen kifejlett. Nagy fájdalmak közepette ezen már mosolyogtam. Csodálkoztak rajta, hogy én ezekről nem tudok. Megemlítettem, hogy az egyik ultrahangon láttak valamit, de azt mondták, valószínűleg jóindulatú miómám van, amit a szülés után eltávolítanak majd.

Az orvosok azt mondták a szülőszobán, hogy szerencsém van, hogy problémamentes volt a terhességem. Akiknek két méhe van, azokat veszélyeztetett terhesként kezelik, ugyanis esetükben nagyobb a vetélés kockázata is. Utólagosan bepánikoltam rendesen. Jöhetett a császáros szülés azonnal, sajnos így a Párom nem lehetett velem. Kislányomat hamar kiszedték belőlem, rögtön felsírt a drágaságom. Kicsi súllyal született, mert nem volt helye fejlődni a méhemben. Ha legközelebb terhes leszek, akkor már a 34. héten meg fogják indítani a szülést, mivel fölösleges várni vele, hisz nem tud fejlődni már a kis hely miatt.

Műtét után ért még egy kis meglepetés minket. Mikor levették az érzéstelenítőt a hátamról, akkor vették észre, hogy keletkezett a hátamon 3 darab, körülbelül 5 centi átmérőjű égési sérülés. Ritkán ez is előfordul, ha nem érintkezik megfelelően a bőrrel. Mindenki elnézést kért a sebeim miatt, mondták fájni fog egy ideig. Szóval nekünk nagyon izgalmasan telt a karácsonyunk.

Megszületett a kislányunk, akit már nagyon vártunk. Kiderült, hogy ritka eset vagyok. Ja és legközelebb a másik méhemet használjam, ha tudom, mert az nagyobb. Majd szólok a Páromnak , hogy figyeljen oda.

Andulka7

Mondjuk teljes rejtély számomra a három db 5 cm átmérőjű! égési seb, jó lenne megtudni, hogy pontosan milyen eszközt használtak, ez csak valami elektromos-tappancsos valami lehetett volna, de ilyen eszköz szülés során történt alkalmazásáról még nem hallottam. Aki tudja, hogy ez mi lehetett lécci írja meg!

Az orvostanhallgatóknak itthon és a tengerentúlon is azt tanítják, hogy egy adott tünetcsoportnak megfelelő legegyszerűbb, leggyakrabban előforduló betegségre gondoljanak. Ez a szemléletmód az "Ockham borotvája" elven alapul, amelyet gyakran  magyaráznak a következő példával:

"Ha patadobogást hallunk, valószínűleg ló közelit, nem zebra." 

"When you hear hoofbeats, think horses, not zebras"

Rövid ismertető az Ockham borotvája tételről:

Occam borotvája (más formákban Ockham beretvája vagy ezek kombinációi) a számbavehető lehetőségek csökkentésének módszere, melyet a 14. században élt angol filozófus-szerzetesnek, William of Ockhamnek tulajdonítanak.

A tétel kimondja, hogy egy jelenség magyarázatának minél kevesebb feltételezést kell magában foglalnia, kizárva azokat, melyek nem változtatnak a magyarázó elmélet valószínűsíthető végkimenetelén. Ezt az elvet latinul „lex parsimoniae”-nek („takarékosság elve” vagy „tömörség elve”) nevezik:

„Entia non sunt multiplicanda praeter necessitatem.” magyarul: „Ne szaporítsd jobban a dolgokat, mint szükséges.” Ezt általában úgy fogalmazzák át, hogy „ha egy jelenségre két magyarázat lehetséges, akkor az egyszerűbb magyarázatot fogadjuk el”, vagy „általában az egyszerűbb megoldás a helyes”.

A tétel lényege az, hogy ha van két elmélet, amely ugyanazt a tényt magyarázza, akkor azt kell választani, mely a kevesebb (tudományosan nem bizonyítható) feltételezést tartalmazza, vagyis a legkevesebb hipotézisre épít. Ockham jól láthatóan az empirikus megfigyelés és általában a „tudományos módszer” elsődlegességére épít.

forrás: WikipediA

Ez a hozzáállás az esetek többségében eredményes is, nem kell a faluját soha el nem hagyó embert különleges trópusi betegségekre vizsgálni, de saját tapasztalatom szerint:

zebrák pedig vannak!