Ezt a történetet kedves olvasónk, aki nem szeretné még a keresztnevét sem elárulni, küldte el nekem. Tépelődtem, hogy beletartozik-e a "zebra-körbe" és végül rra jutottam, hogy ha valakit nem  a betegségének megfelelően kezelnek, története nagyon is belefér ebbe a blogba.

 

Anyukámat kb 10 évvel ezelőtt műtötték jóindulatú (!!!) méh daganattal, aminek következményeként a méhét, petefészket eltávolították. Annak ellenére, hogy jóindulatú volt a daganat, azt mondta a szakmájában nagynevű Tanár úr, hogy muszáj neki sugarat kapni, hogy összehúzzák a hüvelycsonkot, és gyorsabban gyúgyuljon. Azt mondta, ha túléli az 5 évet, akkor meggyógyult, de azt senki nem mondta, hogy milyen szövődményekkel jár a sugarazás (amit persze később több orvos is megerősített - hogy nem is kellett volna, hogy kapjon!!!)

Mi, mint laikusok, nem tudtuk, hogy milyen következményei lehetnek a dolognak. És tessék, a sugarazásnak isszuk a levét a mai napig is.

Kezdődött azzal, hogy a sugárkezelés után kb 5 évig nem volt egyéb tünete „csak” emésztési gondok, amíg egy napon elöntötte a vér…jött mindenütt, elől-hátul. Az orvosok egyik orvostól a másikig küldték, még annál a neves Tanár úrnál is jártunk, aki a nőgyógyászati műtétet végezte (persze ő nem tudott mit tenni, nem talált semmit). Mindenféle „kellemes” vizsgálatot elvégeztek,  többek között a vastagbél tükrözést is. Végül a gasztroenterológus megállapította, hogy fekélyek vannak a bélben, és gyógyszereket írt fel.

Ez még hagyján, hogy az embernek gyógyszert kell szednie élete végéig, mert gyulladásban vannak a belek( később kiderült, hogy   a sugarazás következményeként), de amikor az orvos közli, hogy bélbaktériumokat találnak a hüvelyben, amit a hüvelycsonk és a bél között kialakult átjárás (sipoly) okozza…na az már nem mindegy!!!

Ezután nem tudtak egyebet tenni, minthogy azért hogy a hüvely csonk begyógyuljon a belet ki kellett vezetni a hasfalra (sztóma)

A műtét után rendszeresen jártunk vissza kontrollra, és minden rendben volt. Aztán rendszeresen húgyhólyag gyulladása volt, amit az orvos másfél évig antibiotikummal kezelt (2-3 havonta egy-két hétig kellett szedni), míg a végén besokalltunk, hogy semmit nem javul a gyógyszerek hatására, és urológushoz mentünk.

Hosszas vizsgálat (nőgyógyászati, vérvétel, tödő, röntgen,CT, és nem utolsó sorban 2-szer hólyagtükrözés) után közölték, hogy a gyulladást egy sipoly okozza, ami a húgyhólyag és a bél között alakult ki (persze ez is a sugarazás miatt) . 2 hét múlvára kaptunk időpontot, amikor is azt mondták, hogy befoltozzák a bélnek azt a részét, ami a hólyaghoz „nőtt”.

Amíg vártuk, hogy eljöjjön a műtét időpontja, anyunak volt egy életveszélyes bélelzáródása, (amit nem értek, hogy nem fedeztek fel a CT/röntgenen?!?!?) amivel SOS kórházba kellett vinni, és megműtötték a hólyag problémával együtt. Az orvos közölte, hogy a sugarazás eredményeként alakult ki ez is, mert a bélrendszere teljesen tönkrement, a bélrendszere olyan sérülést szenvedett, hogy hegesedik, és ki tudja, hogy még milyen szervhez fog odanőni?!?!

Most ott tartunk, hogy várjuk a felépülést, mind lelkileg, mind testileg, de azt a sok lelki megrázkódtatást, fájdalmat, nem lehet elfelejteni.

Kérdem én, ki a felelős mindezekért???? Ki a felelős egy olyan orvosi hibáért, ami miatt most szenvedünk?

Köszönöm!

Üdvözlettel:

Arra nem vállalkozom, hogy a beérkező leveleket szerkesszem, javítsam, de, ha valaki úgy érzi, szívesen írna, nosza rajta!